Iskolánk tanulóinak szervezeti élete az elmúlt 50 évben

Mint a jelenlegi DÖK segítõ pedagógusnak, nekem jutott az a megtisztelõ feladat, hogy errõl a témáról írjak a jubileumi könyvben.
20 éve dolgozom az iskolában, így a régi idõkrõl csak régi írások felhasználásával számolhatok be.
1951-ben még a diákélet meghatározó sajátossága volt a formai kötöttség. Ekkor tanulóink egyenruhát hordtak, melyet az állam biztosított. Az egyenruhát büszkén hordták a diákok, az öltözékhez fegyelem és nagy szervezettség tartozott.
1957-ig üzemi DISZ szervezetekben zajlott az élet.
1957 tavaszán megalakult az önálló KISZ szervezet az iskolában.
Létszáma fokozatosan növekedett, szervezeti felépítése is az akkori igények szerint változott.
A politikai irányítás mellett sok szabadidõs programot is szerveztek a KISZ tagok. Ezek túrák, járõrversenyek, szellemi vetélkedõk, sportversenyek voltak. Iskolarádió is mûködött ill. Diáknapokat rendeztek.

Érdekes adatok:
1968/69-es tanévben Kántor Jenõ alapszervezeti KISZ-titkár volt, most iskolánk tanára.
1969-71-ben Kalász Gyula volt KISZ összekötõ tanár, õ jelenleg gyakorlati oktatásvezetõ.
1975-ben Káldi Géza szakoktató, KISZ patronáló tanár volt, aki már "régi bútordarab" jelenleg is oktat és túrázik ill. sok ezer kilométert kerékpározik évente.
1978-tól Stolár Magdolna a KISZ megszûnéséig összekötõ tanár volt, õ kollégiumi nevelõként jelenleg is iskolánkban dolgozik.
Jómagam ezekben az években a KISZ gazdasági felelõse voltam.
Azt hiszem, hogy kollégáim nevében is mondhatom, az akkori hibák ellenére kellemes emlékeket gyûjtöttünk a diákmozgalom idején.
A KISZ megszûnése után több évig nem volt hivatalos szervezeti élet iskolánkban.
1991 õszén merült fel az az ötlet, hogy legyen iskolánkban "valami". Ekkor terjedt el a diákönkormányzat mint fogalom. Ez tetszett a beszélgetõknek, a diákok a névbõl elsõsorban az önállóságot hallották ki, de érezték azt is, hogy ez csak felnõtt segítségével mûködhet. Olyan pedagógust kerestek, aki tudna nekik ebben segíteni.
Szokody Lászlóné igazgatónõ patronálta az ötletet és pályázatot írt ki Diákönkormányzat segítõ pedagógus feladatra.
A diákok két pedagógust láttak volna szívesen ezen a poszton. Gombos Tibort és engem.
A pályázatot én nyertem el és azóta is én látom el ezt a feladatot.

Összeállt a Diákönkormányzat, az elsõ elnöke Szabó Róbert volt. Õ egy évig látta el ezt a funkciót, mert végzõs diák volt.
Az elsõ évben a könnyebbik végén fogtuk meg a feladatot; szabadidõs programokat szerveztünk. Kiderült, kire számíthatunk, megtanultunk szervezni, bevételre is szert tettünk.
Azóta több rendezvényünkbõl hagyomány lett: a Teadélután, a Mikulás Bál, a Szalagavató Bál, a Diáknap ill. a sportversenyek már állandó programok minden évben.
Szabó Robi után Helyes János lett az elnök. Õ a 2 éves tevékenysége alatt "klasszikussá" vált. Gyakorolta a demokráciát, harcolt a dolgokért, néha talán túl hevesen is. Fórumokat szerveztünk, sok diákprobléma elõkerült, ezek nagyrészt meg is oldódtak. János az itt szerzett tapasztalatait az Államigazgatási Fõiskolán is kamatoztatta, szinte rögtön vezetõségi tag lett az ottani DÖK-ben. Ha van rá lehetõsége, ma is meglátogatja iskolánkat.
János távozása után Holczer Zoltán következett. Sokat tanult Helyes Jánostól hisz jó barátok voltak. Kicsit lazább, de méltó utóda volt Jánosnak.
Holczer Zolitól Lémon Oszkár vette át a vezetést. Õ már eddig is tagja volt a DÖK-nek, így volt már tapasztalata. Higgadtan, kiegyensúlyozottan dolgozott, de remekül megtanult szervezni, emberek elé kiállni, diplomatikusan tárgyalni. Jelenleg is visszajár iskolánkba, ellátogat a DÖK ülésekre és házigazdája sok mûsornak.
Oszkárt a jelenlegi elnök Kovács Zsolt követte. A csendes, visszafogott diákból egy lelkiismeretes, jól szervezõ, egyre önállóbb elnök lett, aki nem a szavak inkább a tettek embere. Õ most végez, már keressük az utódját.
Természetesen a felsorolt elnökök mellett nagyon sok vezetõségi tag, képviselõ és szervezõ dolgozott. Nélkülük nem lenne ilyen jó a jelenlegi DÖK.

A teljesség igénye szinte teljesíthetetlen, de megpróbálom felsorolni õket:
Az elsõk, az alapítók:
A szépfiú Bednánszky Szabolcs, az elsõ gazdaságis Kanyár Zoltán, Németh Dóra, Bánki Jusztina a bátor lányok.
Õket követték:
Kustos Zoltán a morgós, a nagyszájú Orovetz Ildikó, a mindig nyugodt Reitter István, a csendes Horváth András, az örökké kérdezõ Gulyás Róbert.
A tavalyiak:
A sokat bátorodott Gyõrffy Viktória, a szinte szárnyaló Jagasits Viktor, a legendás Fertig Csaba, a nagyszájú Szentesi János.
A mostaniak:
A humoros Szabó Gergely, a fociszervezõk Imregh Béla, László Attila, Grõber Tamás avagy az "A"-sok. A kötélidegzetû Varsányi Antal - az elnök jobb keze, az örök jegyszedõ Sághegyi Róbert, a videós Marácz István, a rádiós-diszkós Németh Ferenc, a kritikus Rolandok azaz Auerbach ill. Lémon Roland, a lassú vérû Fekécs Zoltán és az ellentéte a mûsorvezetõ Rajmon Péter.

Ezek a diákok nagyon sokat dolgoztak ill. dolgoznak a DÖK-ben diáktársaikért. Szívesen teszik, örömmel oldják meg a rájuk bízott feladatokat, büszkék arra, ha valami jól sikerül.
Érzik és tudják, hogy õk is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Bánkisok jól érezzék magukat ebben az iskolában, szívesen emlékeznek középiskolás élményeikre, talán büszkék is arra, hogy Bánkisok.
Ha ezt a célt megközelítjük vagy el is érjük, akkor megérte.
Jó velük dolgozni. Ha néha csökken is a lelkesedés, mindig van valaki, aki újra elindítja a dolgokat.
Köszönet mindenkinek, aki segítette a DÖK munkáját, a munkámat, ilyen munkatársakat kívánok mindenkinek.

Máhl János

Tartalomjegyzék  Lap tetejére