MÜM 300. A mai fiataloknak lehet, hogy ez nem mond semmit, de nekem ez az iskola jelentette a szakmai életem alapját.
1962-ben felvételiztem az iskolába, ahová géplakatos tanulónak vettek fel. Nyugodtan mondhatom - ennyi idõ távlatából-, hogy megtanítottak a szakmára. Jólesõ érzés visszagondolni a szakmai háziversenyekre, a sok táborozásra - benne építõtáborra - és a kemény testnevelésórákra, ahol szívós fiatalemberré edzõdtem.
1965-ben kitûnõ eredménnyel elvégeztem az iskolát és számomra megkezdõdött a nagybetûs élet. Abban az idõben is nehéz volt munkahelyet találni, de végül felvettek az Ajkai Hõerõmûbe, ahol gyakorlati éveimet töltöttem. Három hónapot dolgoztam itt, de nem tudtak a szakmámban alkalmazni. Novemberben elmentem a Gyár- és Gépszerelõ vállalathoz. Rövid idõ alatt beilleszkedtem. A következõ évben sikeres felvételi vizsgát tettem a Ságvári E. Gépipari Technikum levelezõ tagozatára. Az iskolának nem sokáig örülhettem, mert 1966 novemberében bevonultam katonának. Repülõgép sárkányhajtómû-szerelõnek képeztek ki és 27 hónap után leszereltem.
Újrakezdtem a technikumot, közben másodszakmát szereztem. 1970-ben külföldi szerelésre az NDK-ba mentem dolgozni, de az iskolát nem hagytam abba. Negyedévente hazajártam vizsgázni, és az utolsó évfolyam kezdetére már hazajöttem dolgozni. 1973-ban sikeres érettségi vizsgát tettem és néhány hónap után áthelyeztek a mûszaki fõosztályra.
Ez egy új kihívás volt számomra, de nagy elõnyt jelentett a szakmai tapasztalat. Emelési és szerelési technológiát készítettünk, közben ipari geodéziát tanultam és elvégeztem a középfokú mûszaki ellenõri szaktanfolyamot. A cégen belül nagyon sok helyen dolgoztam, ahol elismerték munkámat, de anyagi okok miatt munkahelyet változtattam.
Így kerültem 1985-ben az Ajkai Bányaüzemhez. Rövid ismerkedés után fõmûvezetõnek neveztek ki; feladatom volt az önjáró pajzsok javításának megszervezése, majd a pajzsalkatrészek gyártásának irányítása (angol és német exportra). 1989-ben ajánlatot kaptam ausztriai munkavégzésre, ahol gyarapíthattam szakmai tudásomat és megtanulhattam a korszerû munkaszervezést. Közben itthon volt fõnökömet megbízták a Padex Kft. létrehozásával; õ számított a munkámra és hazahívott. Most már hetedik éve mint mûszaki vezetõ vagyok egy fejlõdõ cég munkatársa. Nemcsak az én pályám indult a most 50. születésnapját ünneplõ iskolából, hanem a fiamé is, aki most fejezi be az iskolát mint informatikai technikus.